Olyan nagy bajban van a Nagy-korallzátony, hogy már az ENSZ is lépne
Az ausztrál környezetvédelmi csoportok szerint Ausztrália nem tesz eleget a korallzátony megóvásáért.
Az ausztrál környezetvédelmi csoportok szerint Ausztrália nem tesz eleget a korallzátony megóvásáért.
Amerikai kutatók szerint rendkívül gyorsan nő a Föld hőelnyelő képessége, amit kifejezetten aggasztónak tartanak.
A melegedő időjárás miatt korábban jön a rügyfakadás, a késői fagyok pedig lefagyasztják a fiatal hajtásokat, és viszik a termés javát. A jelenséget a franciaországi szőlők idei példája nyomán kutatták ki négy nemzet kutatói.
A Polarstern német kutatóhajó 150 TB adatot és több mint ezer jégmintát gyűjtött be, hogy kiderítsék a szakemberek, miként alakul a jég olvadása az Északi-sarkon.
A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult – összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos tényeket érthető formában közlő Másfélfok oldalon közzétett cikkében.
Mi köze van egymáshoz a két, egymástól négy évszázadnyi különbséggel zajlott (illetve zajló) véres konfliktusnak, amelyek közül az egyik egy birodalmat indított el a hanyatlás útján? És mit lehet ebből tanulni?
A texasi republikánus politikus, Louie Gohmert egy kongresszusi meghallgatáson érdeklődött arról, lehetne-e módosítani a Föld és/vagy a Hold pályáján.
Tavaly tavasszal a korábbi évekhez képest kevesebb olyan felhő képződött, ami bent tartja a légkörben a meleget.
A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.
Évente átlagosan 3,4 millimétert emelkedett Kína partmenti tengerszintje 1980 és 2020 között, tavaly a harmadik legmagasabb szintű emelkedést jegyezték fel – jelentette be az ország környezetvédelmi minisztériuma.
A Meteorológiai Világszervezet szerint hamarosan kellemetlen rekordot dönthetünk, ezért minden országnak a tervezettnél is jobban kellene törekednie a karbonsemlegességre.
Az eddig becsültnél gyorsabban, a világátlagot háromszor meghaladó tempóban melegszik az Északi-sarkvidék – közölte az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) a sarkvidékkel határos országok minisztereinek eheti reykjavíki tanácskozásán.
Tajvant soha nem látott szárazság sújtja, és az előrejelzések szerint június közepéig nem is érkezik olyan mennyiségű csapadék, ami enyhíthetne a helyzeten.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy 400 lépésből álló javaslattal állt elő, amelyek betartása a szakértők szerint szükséges lenne ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímaegyezmény célját, és kordában tartsuk a globális felmelegedést.
Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximálásával csupán feleannyit emelkedne a század végére a globális tengervízszint a jégtakarók olvadása miatt, mint azt a jelenlegi előrejelzések mutatják – derült ki egy nagyszabású tanulmányból.
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben – állapította meg egy frissen közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.
A tudósok szerint az általuk kifejlesztett fehér festék jobban hűt, mint egy légkondi.
A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.